Székelykáposzta

Ez egy olyan étel, amit vagy nagyon lehet szeretni, vagy nagyon nem. Én speciel rettenetesen szeretem. Amikor még működő képes volt a nagy fagyasztóm, gyakran főztem belőle jó nagy mennyiséget, bedobozoltam és lefagyasztottam. Szerencsére nagyon jól fagyasztható, nem ront az ízén semmit, sőt az újra melegítéstől még jobb íze lesz. És nem utolsó sorban, egy rohanós napon elég reggel kikapni a fagyasztóból és mikor hazaértünk csak feldobjuk a tűzhelyre, jól felmelegítjük és már az asztalon is az ebéd.

Sokan gondolják, hogy székely eredetű ez az étel. Erre a félreértésre a név ad okot. Pedig ez kimondottan magyar találmány. A székelyek nem is ismerik.

Története a következő:
Székely József, vármegyei főlevéltáros, Petőfi Sándorral ment ebédelni, de mire az étterembe értek, a kínálat jelentős része elfogyott. Székely kérésére a szakács a maradék savanyú káposzta főzeléket és pörköltet összekeverte és így tálalták fel nekik. Petőfinek nagyon ízlett az étel és legközelebb is ugyanezt rendelte, „Székely-káposzta” néven hivatkozva az ételre.


Ennél az ételnél  érdemes nagyban gondolkodni, mert mint tudjuk sokáig eláll és minél többször melegítjük, annál finomabb lesz.

Hozzávalók:
2 kg sertéscomb
3 kg savanyú káposzta
0,5 kg füstölt hús (tarja, oldalas, szalonna, stb.)
3 fej vöröshagyma
4-5 gerezd fokhagyma vagy 1 kiskanál fokhagyma granulátum
0,5 dl olaj
pirospaprika, só, bors
tejföl

Elkészítés:
A hagymából, a húsból és a fűszerekből pörköltet készítünk. Ennek menete a következő: 
A hagymát felkockázzuk és az olajon üvegesre dinszteljük. A húst közepes kockákra daraboljuk, majd a hagymára dobjuk és fehéredésig pirítjuk. Először levet fog ereszteni, de ettől ne ijedjünk meg. Ez teljesen normális. Ha elfőtte a levét, megszórjuk pirospaprikával és felöntjük annyi vízzel, hogy ellepje. Sózzuk, borsozzuk. Esetleg rakhatunk bele ételízesítőt, de vigyázzunk nehogy elsózzuk. Vegyük figyelembe azt is, hogy ebbe jön még a füstölt hús is, ami szintén sós. Dobjuk bele a felaprított fokhagymát és hagyjuk kis lángon főni.
Szóval, most már szépen rotyog a pörköltünk a tűzhelyen. Jöhet a következő fázis. 

Daraboljuk fel a füstölt húst és dobjuk a pörköltbe.

Tipp: Ha szalonnát választottunk füstölt hozzávalónak, akkor vagy süssük ki egy kicsit a zsírját külön és így dobjuk a pöribe vagy a pörkölt készítését úgy kezdjük, hogy felkockázzuk a szalonnát, lesütjük és erre dobjuk a hagymát. Az első esetben megszabadulunk egy jó adag zsírtól, ami állítólag egészségtelen (mármint a zsír). A másodikban viszont nyerünk egy kis plusz jó ízt. Mindenki döntse el maga, hogy az egészségére akar- e vigyázni vagy egy igazán jót akar kajálni. :)

Mire idáig jutunk, már vagy egy órája állunk a konyhában és még nem vagyunk kész. De kitartás! A végeredmény megéri. :)

Tehát fő a füstölt hússal turbózott pörköltünk a tűzhelyen. Ellenőriztük már egyszer-kétszer az ízét. Remélhetőleg nem sikerült elsóznunk, azaz a füstölt hús belefőzése után is ehető még az étel és nem döntöttünk le néhány pohár vizet a torkunkon kóstolás után. (Ha mégis túlsóztuk, akkor se kapjunk frászt. Van egy tuti megoldás az elsózott étel megmentésére. 2-3 szem krumplit megpucolunk és beledobjuk az ételbe. Ez felszívja a felesleges sót. Ha elvégezte a dolgát kiszedjük és akár fel is falhatjuk.)

Tegyük fel, hogy minden oké és nem kell mentő akciót indítanunk. Folytassuk az étel összerakását. Ott tartunk, hogy fő a pöri. (Remélem jó nagy lábost választottatok hozzá. Aki mégis valami aprócska láboskában kezdte el a főzést, az most rakja az egészet egy nagyobb lábosba.) Már csak a savanyú káposzta árválkodik az asztalon. Tehát azzal kell valamit kezdenünk. De mit is?
Először is kóstoljuk meg, hogy mennyire savanyú. Ízlés kérdése ki mennyire szereti savanyúan. Van aki teljesen kimossa a káposztát és így egy enyhén savanykás ízvilágot kap, de olyan is akad, aki egyáltalán nem mossa ki és extra savanyú lesz a székelykáposztája. Én általában a középutat választom. Ha nagyon savanyú káposztát sikerült választanom, akkor kb. a háromnegyedét mosom ki, ha viszont egy kellemesen savanykásat, akkor csak a felét. Így egy harmonikusan savanyú ízt kapok a végére. (Tipp: Ha nem sikerült eltalálnunk a savanyúságát a kimosással, akkor korrigálhatjuk majd ezt más módon is, miután már a káposzta is a lábosba került. Ha túl savanyúra sikeredet, akkor cukrozzuk meg egy kicsit, viszont ha sikerült ízetlenre mosnunk a káposztánkat, akkor adjunk hozzá egy kis ecetet.) Ha ezzel készen vagyunk, azaz ízlésünknek megfelelően kimostuk a káposztát, rakjuk ezt is a lábosba. Öntsük fel vízzel. Kb. annyit öntsünk rá, ami épp ellepi és hagyjuk kis lángon békében forrogatni. 

Pfffú.... Végre elkészültünk a nehezével. Innentől kezdve már csak néha ki kell kukkantanunk a konyhába, hogy egy kicsit megkevergessük, ellenőrizzük a levét és ha kell egy kis vízzel után töltsük és persze kóstolgatni. Csak vigyázzunk nehogy jól lakjunk a sok kóstolgatásban. :)

Ha minden alkotórésze puhára főtt és az íze is megfelel, akkor készen is vagyunk. 

Tejföllel és friss kenyérrel tálaljuk!

Gondolom mindenkinek feltűnt, hogy nem mellékeltem képeket a fenti leíráshoz. Ennek oka, hogy ilyen alapanyag mennyiségből csak karácsonykor főzök székelykáposztát. Sajnos addig még van két hónap. :(

De azért elkészíthetjük ezt az ételt a csóró hétköznapokban is és higgyétek el nekem, így is fantasztikusan finom lesz.

Hozzávalók:
0,5 kg sertéshús (comb, lapocka vagy tarja)
2 kg savanyú káposzta
1 darabka szalonnabőr
1 fej vöröshagyma
1 kiskanál fokhagyma granulátum
0,5 dl olaj
tejföl
só, bors, pirospaprika, ételízesítő

Elkészítés:

Az elkészítése tulajdonképpen megegyezik az előbb leírtakkal.

A hagymából, húsból és a fűszerekből pörköltet készítünk. Beledobjuk a szalonnabőrt és összeforraljuk. Ellenőrizzük az ízét, ha kell utána fűszerezzük.






A káposztát ízlésünknek megfelelően kimossuk, majd ez is mehet a lábosba.

 Felöntjük vízzel. Hivatalosan csak annyi víz kell bele, hogy épp ellepje és ezt a folyadék mennyiséget kb. a felére el kell főzni, de én itt is szoktam egy kicsit csalni. Jó bőven felöntöm vízzel és szinten is tartom a folyadék mennyiséget a főzés végéig. Így egy jó bő szaftos ételt kapunk végeredményül, aminek fő előnye, hogy jó sok kenyérrel lehet enni, ami azért jó, mert több ember tud jól lakni ebből a menyiségből és mellesleg szerintem fantasztikusan finom a tejfölös lébe mártogatott friss kenyér.


Mindent puhára főzünk. Ellenőrizzük az ízét és ha kell utána ízesítjük.

Tálaláskor tejfölt és friss házi kenyeret kínálunk hozzá!

Jó étvágyat!